Még csak 4 hónapja, hogy Velencében jártam, mégis annyira, de annyira hiányzik. Őszintén mondom, nem telik el úgy hét, hogy ne álmodnék Velencével.
Misivel meg is beszéltük, hogy tavasszal visszamegyünk, mert hiába, hogy túl rövid az élet ahhoz, hogy kétszer menjünk vissza valahova, de ide muszáj! Még annyi a látnivaló és annyi a gyönyörűség, ami feltölti a lelkünket, hogy ha egyetlen helyet választhatnék, ahova valaha is elmehetek, az újra Velence lenne. És tudom, ott a hófehér homok, az égszínkék tenger, a gyönyörűen zöldellő hegyek, a gigantikus sziklák. Mégis, engem mágnesként vonz ez a csodaváros.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése